Korábbi bejegyzéseinkben már írtunk a felhő alapú rendszerekről, illetve használatukról a mindennapi munkában valamint arról is, hogy mi alapján dönthetjük el, hogy szerveren vagy felhőben való tárolásban gondolkodjunk-e inkább.

Ebben a bejegyzésben arra szeretnénk rávilágítani, hogy a hihetetlen mértékű digitális adatáradat hogyan teszi egyértelművé, hogy az eddigi adatmentési és tárolási módszereink nem elegendőek és a változó igényeknek megfelelően fokozatosan elavulnak.

A keletkező adatok nagyságrendjéről

A tavalyi évben (2018-ban)  33 zettabájtnyi új adatot termeltünk világszerte és a növekedés jelenlegi ütemét figyelembe véve valószínűsíthető, hogy 15 év múlva már a zettabájtot is új mértékegységre kell majd cserélnünk.

 A zettabájt tíz a huszonegyediken bájtot jelent, amelynek ezerszeres szorzóval számított mértékegysége már a jottabájt lesz, amit kb. a 2030-as évek elejére használni is fogunk, mert a fejlődés üteme egyre gyorsuló és így nem lineáris. Már 2010-ben is nagyjából 2 zettabájtnyi új, digitálisan rögzített adat jött létre világszerte, ami 2018-ban 33 zettabájtra emelkedett. Az óvatos becslések szerint jövőre, azaz 2020-ban 47, 2025-ben 175, 2030-ban 612, 2035-ben pedig 2142 zettabájtos új adattömeggel számolhatunk – ez utóbbival pedig meg is érkezünk a jottabájtos tartományba.

 A tavalyi évben „termelt” 33 zettabájt adatmennyiség akkora, hogy a világ jelenleg kapható legnagyobb kapacitású (100 terabájtos) merevlemezeiből is 330 millió darab kellene a tárolásához.

 Az adatok elképesztő mennyisége és az az igény, hogy folyamatosan rendelkezésre álljanak és elérhetőek legyenek a felhasználók számára, új megoldásokat és új lehetőségeket kívánt, amelyeket a fejlesztők igyekeznek minél gyorsabban elérhetővé tenni mindenki számára.

Megoldások és lehetőségek

A hatalmas adatkészletek felhasználásában az adatok tárolása önmagában is kihívást jelent, mielőtt az analitikus technológiák egyáltalán szóba jönnének. Az eddigieknél sokkal nagyobb mennyiségű adat begyűjtésével új módszerekre van szükség az információ hatékony felhasználásához, kezdve a hagyományos tárolási megoldások felülvizsgálatával. Ezek a hagyományosnak nevezhető tárolási megoldások ugyanis alkalmatlanok az egyre nagyobb tempóban beözönlő adatfolyam kezelésére, így természetes, hogy a felhő alapú tárolás vagy a blokklánc-technológiák is fokozatosan teret nyernek és a felhasználók egyre nagyobb tömegeihez jutnak el.

Az új tárolási trendek azt mutatják, hogy az igényekhez alkalmazkodva fokozatosan a felhő alapú rendszerek, ezen belül is a vállalati felhasználókra alapozott rendszerek válnak a piac meghatározó szegmensévé. Az adatmennyiséget tekintve a felhő alapú rendszerekben való tárolás már ebben az évben túlnövi a hagyományos, azaz saját eszközökön való tárolást. A cégek és egyéb szervezetek esetében ugyanerre a fordulatra 2020-ban számítanak az elsődleges tárolási megoldások tekintetében, 2026-ra pedig már azt jósolják, hogy az adattárolási iparág összes bevételének több mint 90 százaléka a felhő alapú modellekből származik majd.

A trendek diktálói persze ebben az esetben is a nagy techcégek, amelyek az elmúlt időszakban komoly befektetéseket eszközöltek a felhő alapú technológiákban, még ha azok elsősorban cégfelvásárlásokat jelentenek is, nem konkrét új fejlesztéseket.

A legnagyobb piaci szereplő az Amazon Web Services (AWS), amely a teljes elérhető tárolókapacitás harmadát birtokolja, a piac maradék kétharmadát pedig szép lassan elfoglalja a Microsoft, a Google és az IBM.

Mondhatnánk azt is, hogy ezek a cégek biztosan nem tévednek, amikor a felhő alapú technológiákban nagy potenciált látnak, és ezért abba fektetnek. A részükről ezeket a döntéseket hosszú elemzések és tudatos számítások sora előzi meg, de jól tesszük, ha mi is fokozatosan áttérünk a felhő alapú rendszerek használatára a munkánk során.

Napjainkban már vannak kifejezetten olyan felhő alapú megoldások, amelyek gyakorlatilag kiterjesztik a meglévő céges hálózatokat, így akár otthon ülve, saját laptopunkat is úgy használhatjuk, mintha bent ülnénk az irodában és egy ottani gépen dolgoznánk a munkánkon. Levelezhetünk, számlázhatunk, dolgozhatunk a vállalat belső rendszerén, és akár még a telefonálást is egy ilyen zárt rendszeren keresztül tudjuk megoldani, anélkül, hogy ki kellene tenni a lábunkat otthonról vagy épp a nyaralóból.

Amennyiben kérdések fogalmazódtak meg benned a témával kapcsolatban, esetleg szeretnéd kipróbálni a saját cégedben, hogy hogyan tehető még hatékonyabbá és egyszerűbbé a munka a felhők használatával, keresd bizalommal munkatársainkat, akik készséggel állnak rendelkezésedre!

Ha tetszett a cikk, oszd meg másokkal is!

IWS
KKV IT SPECIALISTA.

AJÁNLATOT KÉREK!