A korábbi bejegyzéseinkben már többször írtunk a felhő alapú rendszerekről, illetve a használatukról a mindennapi munkában valamint arról is, hogy mi alapján dönthetjük el, hogy szerveren vagy felhőben való tárolásban gondolkodjunk-e inkább.

Az angol elnevezés (cloud computing) tükörfordítása a felhő alapú számítástechnika, melynek legegyszerűbb és leginkább közérthető definíciója az az internetes vagy zárt hálózaton történő adattárolás. Ennek az a lényege, hogy nem a felhasználó gépén tárolódnak a munkához szükséges adatok, hanem egy „felhőben”, azaz egy olyan tárhelyen, amellyel az internet vagy egy belső hálózat segítségével könnyedén lehet kapcsolatot létesíteni, oda újabb adatokat feltölteni és a már feltöltötteket szerkeszteni, törölni vagy máshová áthelyezni.

Így lehetséges az, hogy minden dokumentumot, zenét, fotót, videót, de akár a munkához szükséges szoftvereket is egy internetes szolgáltatáson keresztül érjük el, azok nem a saját eszközünkön vannak elhelyezve, ennélfogva nem foglalnak helyet és nem terhelik feleslegesen a gép memóriáját.

A felhő alapú rendszerek általánosságban legismertebb példái a Google Drive, Onedrive és ICloud szolgáltatások, de az okostelefonunk címlistája és a benne tárolt telefonszámok sem közvetlenül a mobilon tárolódnak, hanem a Google szerverein, tehát a felhőben.

A fejlődés iránya

Az egyre többször és több helyen emlegetett digitalizációra és annak változásaira mindenki máshogy reagál. Egy nagyvállalat mintha csak egy lassan fordulni képes óceánjáró lenne, óvatosan próbálja a megfelelő irányba mozgatni a szervezetet, egy kisebb vállalkozás pedig kicsit kapkodva, olykor hirtelen döntésekkel vált irányt, kért vagy kéretlen tanácsoknak szerint.

Egy biztos, mindenki próbál megfelelni a digitalizációs trendnek, elvárásnak és jövőképnek. Talán ez utóbbi erős szóhasználat, de mégis: egy kellően megtanult és átlátott folyamatnak a végén elégedetten csettinthetünk, hogy sikerült a piaci változásoknak megfelelően modernebbé, rugalmassá és költséghatékonyabbá tenni a cég működését. Ez pedig már önmagában tényleg egyfajta jövőképnek tekinthető egy vállalkozás életében. A valódi kérdés az, hogy időben sikerül-e reagálni a kíméletlenül és folyamatosan érkező digitális kihívásokra.

Felhővel vagy felhőtlenül?

Valahogy a felhő alapú rendszerek használata is beragadni látszik azon technológiák közé, amik nehezen emészthetők maradtak a felhasználók számára. A kezdeti lelkesedést és az új lehetőségekre való nyitottságot követték az óvatosságra intő vélemények is, és mind a mai napig rendszeresek a viták az alkalmazhatósága és a biztonsága kapcsán.

Tényleg költséghatékonyabb tud lenni, mint a korábbi megoldások?

Valóban biztonságban vannak az adataim egy felhő alapú rendszerben?

Ez is csak egy szerver, csak a “felhőben” van. Mi a különbség?

Rengeteg a még megválaszolatlan kérdés és vannak valós vagy vélt vélemények is, így nem csoda, ha a vállalkozások nehezen teszik meg az első lépéseket a technológia bevezetése felé.

Nem árulunk el nagy titkot, ha azt írjuk, hogy ebben az iparágban a tanácsadói szerepkör lesz az egyik legfontosabb tényező. A szolgáltatások, az árak és a hipermodern adatközpontok önmagukban nem tudnak elegendő támpontot adni a bizonytalanok számára.

A legtöbb új generációs internethasználó úgy „működik”, hogy ők már az informatikára is másképp gondolnak, mint az idősebb generáció. Például nem is használják ezt a szót, hogy informatika, számukra nem hardver és szoftver van, hanem platformok, szolgáltatások és eszközök vannak. Közülük, az új generáció tagjaiból kerülnek majd ki az igazi felhő szakértők, akik nemcsak a döntés meghozatalát segítik, hanem a technológia fejlődésében is kulcsszerepet játszanak majd.

A trendek diktálói persze ebben az esetben is a nagy techcégek, amelyek az elmúlt időszakban komoly befektetéseket eszközöltek a felhő alapú technológiákban, még ha azok elsősorban cégfelvásárlásokat jelentenek is, nem konkrét új fejlesztéseket.

A legnagyobb piaci szereplő az Amazon Web Services (AWS), amely a teljes elérhető tárolókapacitás harmadát birtokolja, a piac maradék kétharmadát pedig szép lassan elfoglalja a Microsoft, a Google és az IBM.

Mondhatnánk azt is, hogy ezek a cégek biztosan nem tévednek, amikor a felhő alapú technológiákban nagy potenciált látnak, és ezért abba fektetnek. A részükről ezeket a döntéseket hosszú elemzések és tudatos számítások sora előzi meg, de jól tesszük, ha mi is fokozatosan áttérünk a felhő alapú rendszerek használatára a munkánk során.

Amennyiben kérdések fogalmazódtak meg benned a témával kapcsolatban, esetleg szeretnéd kipróbálni a saját cégedben, hogy hogyan tehető még hatékonyabbá és egyszerűbbé a munka a felhők használatával, keresd bizalommal munkatársainkat, akik készséggel állnak rendelkezésedre!

Ha tetszett a cikk, oszd meg másokkal is!

IWS
KKV IT SPECIALISTA.

AJÁNLATOT KÉREK!