A legfontosabb, hogy az adataink megfelelő biztonsága a felhő alapú rendszerekben rajtunk, felhasználókon is múlik. Ehhez szerencsére rendelkezésünkre állnak a megfelelő eszközök. A napjainkra általánossá váló távmunka még jobban ráirányította a figyelmet, hogy az adatok biztosítása milyen fontos, és mint ilyen nem csak a szolgáltatók, hanem legalább akkora részben a felhasználók felelőssége is.

Ahogy egyre több adatot és folyamatot költöztetnek a felhasználók felhőbe, világossá vált, hogy a nagy felhőszolgáltatók valóban képesek az átlag fölötti szinten biztosítani saját hálózataikat, és az is egyre nyilvánvalóbb lett, hogy az érzékeny adatok biztonsága nagy részben a felhő alapú szolgáltatásokat igénybe vevő ügyfeleken is múlik.

A felhő alapú rendszerek biztonsága ma már a vállalati biztonsági és az adatvédelmi stratégia része, mivel a felhő alapú megoldásokat annyira széles körben használják, hogy prioritássá vált ezen alkalmazások és az elhelyezett adatok biztosítása.

Ebben a modellben az adatbiztonság felelősségének nagy része a felhő alapú szolgáltatásokat használó szervezetekre, vagyis az adatok tényleges tulajdonosaira hárul, még abban az esetben is, ha az említett adatokat valamilyen harmadik fél által üzemeltetett felhő alapú infrastruktúrában menedzselik és dolgozzák fel. Egyes esetekben ez a felelősség akár teljeskörű is lehet, így az sem meglepő, hogy a szegmenst érintő biztonsági trendek jelentős részben ezekre a valós kihívásokra és aggodalmakra reflektálnak.

A felhasználók felelőssége

Sok cégnél még mindig nem jól értelmezik a felhőben tárolt adatok és munkafolyamatok megfelelő biztosításának a jelentőségét, illetve az említett megosztott felelősségi modellt, amelynek értelmében saját maguknak is a legnagyobb körültekintéssel kellene menedzselniük és ellenőrizniük a felhőben meglévő környezetet. Egy felmérésből kiderült, hogy a szervezetek mintegy 60 százaléka tárol titkosítás nélkül érzékeny információkat a rosszul konfigurált adattároló szolgáltatásokban.

Itt fontos megjegyeznünk, hogy a cégek többsége ma már többféle felhő alapú szolgáltatást is igénybe vesznek egyszerre. A több felhő alapú (azaz multicloud) környezetben majdnem kétszer több biztonsági incidens következett be az elmúlt év során, mint az egyetlen szolgáltatóval, (úgynevezett single-cloud) megoldással dolgozó vállalatok. Így tehát természetes, hogy sokan keresnek valamilyen egyesített megoldást a munkafolyamatok és az adatok biztonságossá tételére, illetve centralizált eszközöket a biztonsági ellenőrzésekre vagy a megfelelőségi szabályok érvényesítésére.

Ugyancsak a megosztott felelősséggel magyarázható, hogy a biztonsági trendek nyomán egyre több szervezet igyekszik már azelőtt biztosítani az adatait, hogy azok megérkeznének a felhőbe. Ahogy a cloud migráció általánossá vált, fokozatosan megértettük, hogy nem elég csak elhelyezni mindent a felhő alapú szolgáltatásokba, aztán bízni benne, hogy az ott működő védelmi mechanizmusok majd minden szempontból megfelelően végzik a dolgukat. Az adatok ellenőrzése kritikus jelentőségű lehet, így egyre több felhasználó alkalmaz titkosítást, adatmaszkolást vagy tokenizációs eljárásokat, mielőtt az adatállományait a felhőbe engedi.

A biztonság elérhető szolgáltatásként is

A biztonsági kérdések sok esetben olyan szofisztikált működést és technológiai ismereteket feltételeznek, amelyekkel nem minden szervezet rendelkezik, így a szolgáltatók egy része már menedzselt szolgáltatásként is kínálja az adatok biztonságát. A dolog nagy előnye a szakértők szerint az lenne, hogy ilyenkor a titkosítás alapértelmezetten működik a forgalmazott vagy tárolt adatokon, és az adatok teljes életciklusára biztosíthatók az olyan menedzsmenteszközök, mint például az aktivitás naplózása.

Az előbbiek értelmében egyre nagyobb az identitás- és hozzáférés-menedzsment jelentősége, például az úgynevezett zero trust modellek alkalmazásával, amelyek úgy kezelik az informatikai rendszereket, mintha azoknak minden eleme a publikus internetről is hozzáférhető lenne. A felhőszolgáltatók kínálatában már elérhetők a saját környezeteikbe integrált azonosságkezelő és analitikai eszközök, amelyek a felhasználóknak is jobb rálátást kínálnak azzal kapcsolatban, hogy ki milyen hozzáférésekkel rendelkezik az infrastruktúrájukban, és ezeket az engedélyeket hogyan lenne érdemes módosítani.

A világjárvány és az abból fakadó, erőltetett ütemű digitalizáció az úgynevezett SASE (Secure Access Service Edge) iránti érdeklődést is jelentősen felerősítette. Maga a kifejezés is újkeletű, és egy olyan biztonsági modellt takar, amely szolgáltatásként igénybe vett hálózati technológiákat köt össze. Teszi mindezt biztonságosan, de olcsóbban és méretezhető módon kapcsolva egymáshoz a szervezeteken belül működő hálózatokat, eszközöket és felhasználókat. Erre erősített rá a távmunka, amelyben hatékonyabbnak tűnik a biztonsági készségeket minél jobban közelíteni a tényleges munkavégzés helyéhez, mint a továbbiakban is mindent a távoli vállalati adatközpontokból működtetni.

A kiberbűnözők komolyan veszik

Összességében elmondható, hogy a felhő alapú biztonsági megoldások az elvárt méretgazdaságosság és költséghatékonyság mellett magas szintű védelmi és fenyegetéseket felderítő képességeket biztosítanak, miközben gyorsabbá és egyszerűbbé teszik a kormányzati vagy iparági szabályozásnak és szabványoknak való megfelelést is. A szolgáltatásként kínált biztonsági készségek igénybevétele sokszor a legjobb megoldás, amikor egy-egy szervezet akár több száz féle felhő szolgáltatás előfizetéssel zsonglőrködik. Ezeket már nagyon nehéz a hagyományos módon, mondjuk manuálisan kezelni, egy bizonyos pont után pedig az adatbiztonság szempontjából is lehetetlenné válik a saját erőből való, egyesével történő áttekintés.

Azt a tényt, hogy a felhős adatközpontok egyre népszerűbb célpontjai a kriptovaluta bányászattal vagy zsarolóvírusokkal foglalkozó bűnözőknek is, a fentiekből következő két szempontra vezetik vissza. Egyrészt maguk a felhasználók azok, akik nem megfelelő éberséggel kezelik a felhő alapú rendszerekben zajló folyamataikat, pedig a kockázatokat jelentősen csökkentené a magas szintű hozzáférés-menedzsment vagy a végponttól végpontig történő titkosítás alkalmazása, másrészt a felhő alapú infrastruktúra nem is mindig megfelelően áttekinthető és ellenőrizhető a számukra.

Az előrejelzések szerint a globális szervezetek már a közeljövőben is egyre szigorúbb biztonsági szabályokat vezetnek majd be a felhő alapú rendszereikre vonatkozóan, válaszul az ugyancsak szigorodó szabályozásra, a végfelhasználók egyre növekvő adatbiztonsági és személyiségi jogi tudatosságára, illetve a kiberbűnözésből fakadó, szintén folyamatosan növekvő kockázatokra.

A szolgáltatók hatékonysága pedig egyre inkább a mesterséges intelligenciára támaszkodó, valós idejű válaszadási képességeken múlik, de a szolgáltatásokat igénybe vevő felhasználók továbbra is felelősek lesznek a hozzáférések kezeléséért, a titkosításért vagy a helyreállítási protokollok kezeléséért.

Szeretnéd biztonságban tudni adataid, vagy felülvizsgálnád IT rendszered? Keress minket bizalommal, segítünk!

Szívesen leszünk támogató és segítő részesei a változásoknak a Te cégedben vagy magáncélra használt rendszereid esetében is. Keresd cégünket bizalommal és találjuk meg együtt a számodra legjobb, leghatékonyabb és legbiztonságosabb megoldásokat! Várjuk hívásodat! Jelentkezz akár már ma!

Ha tetszett a cikk, oszd meg másokkal is!

IWS
KKV IT SPECIALISTA.

AJÁNLATOT KÉREK!