2020 elején mindannyian nagy reményekkel léptünk be az új évtizedbe, ám az optimizmusunkat márciustól hamar szétoszlatta a Covid-19 világméretű elterjedése. A vírus hatásait most is nyögik a vállalkozások több szektorban is. A járvány kitörése óta cégek tömegei kényszerültek lehúzni a redőnyt világszerte, és akik még ebben a helyzetben is állva maradtak, kénytelenek voltak a korábbiakban jól működő rendszerüket teljesen átszervezni. 2021 mindenképpen mozgalmas és érdekes év lehet a válságból kilábaló világ számára.

Ebben a két részből álló blogbejegyzésben átfogóan foglalkozunk a témával. Tartson velünk, és olvassa el a tudnivalókat az idei trendekről!

Mi vár ránk 2021-ben?

Még a szakértők is úgy látják, hogy nagyon nehéz dolga van annak, aki manapság szakmai alapon akar jövendölni bármit is az idei évről, hiszen a mostanihoz még csak hasonló helyzetben sem voltunk belátható időn belül. A gazdaságot ugyan talán nem roppantotta össze teljesen a krízis, és a járvánnyal kapcsolatban is mintha már látnánk a fényt az alagút végén, de azért még érhetnek kellemetlen meglepetések, és az általános bizonytalanságot sajnos a világpolitika kiszámíthatatlannak tűnő fordulatai is növelik.

Ugyanakkor jól beazonosító néhány olyan tendencia, amelyek minden bizonnyal tartós hatással lesznek az elkövetkező éveinkre. Az egyértelműen látszik, hogy a digitális átalakulási folyamat tovább gyorsul, a méltányosság, a sokszínűség és a fenntarthatóság az üzleti működés fő prioritásává válik, a technológia még jobban uralni fogja a mindennapi életünket, és ez az offenzíva szerű működés majd a törvényhozókat is új szabályozások kidolgozására serkenti.

Egy valami még, ami biztosnak tűnik: ahogy túljutunk majd a zavaros időszakon, megkezdődhet az újjáépítés, ami nem a régi struktúrákra szeretne támaszkodni, hanem valami teljesen új következik. 2021-ben már nem az aktuális túlélésre játszunk, hanem a jövőnket építjük.

 

2021 legfontosabb trendjei

 A történések viszonylagos kiszámíthatatlansága megmarad

 A járvány elhozta és felfokozta a normálisnak mondható ügymenet iránti igényt. Szinte visszasírjuk azokat az időket, amikor még kiszámíthatóak voltak a történések, és alig várjuk, hogy minden visszazökkenjen a régi kerékvágásba.

Sajnos ebben a témában lesz egy rossz hírünk: nem fog visszazökkenni… Bár 2021-ben talán kevesebb olyan új eseményre számíthatunk, ami közvetlenül a Covid-19-hez kapcsolódik, a vállalkozások ébersége mégsem lazulhat, a gyors reakcióképesség továbbra is elengedhetetlen lesz a sikeres működéshez. Mindig érdemes lesz több vasat a tűzbe tartanunk, és több alternatívában is gondolkodnunk, legyen szó akár a dolgozóink elhelyezéséről vagy más megoldandó feladatról.

Két olyan prioritás van, amit a tervezés során az IT-vezetőknek feltétlenül érdemes szem előtt tartaniuk, és ez a rugalmasság, amely lehetővé teszi az alkalmazkodást a változó körülményekhez, valamint ellenállóvá teszi a vállalkozást a legkülönbözőbb irányokból érkező csapásokkal szemben is. Egyik szempont sem újdonság, de a valódi jelentőségükre a koronavírus-járvány minden eddiginél jobban rávilágított.

 

A felhő alapú rendszerek aranykora jöhet

A trendek monitorozásából az derült ki, hogy az utóbbi években a felhőalapú számítástechnika egyre inkább hátrébb sorolódott, és a tavalyi év legelején már egyáltalán nem szerepelt az élmezőnyben. 2021-ban azonban úgy tűnik, hogy visszatér. A rugalmasság és az ellenállási képesség fokozása érdekében az IT-infrastruktúrában a felhő technológia mégiscsak kiemelt szerepet követel magának. Ez azonban nem jelent kizárólagosságot. Kevés olyan cég létezik, amelynek megérné minden alkalmazását és rendszerét felhő alapú rendszerbe áttelepíteni. Egy differenciált felhő stratégiára van ebben az esetben szükség, amelyben a szervezeti, a biztonsági, az integrációs és a költségszempontok egyike sem szorul háttérbe.

A fogyasztói igények változásaira figyelni kell

2020-ban azok a közvetítő szerepet betöltő kisebb cégek, amelyek a gyártók termékeit, szolgáltatásait, illetve technológiáit eljuttatták a vásárlókhoz, az életben maradásért küzdöttek. Nem volt ez másként a 2008-as válság idejében sem. Akkoriban rengeteg vállalat esett áldozatul a világméretű krízisnek, és a többiek közül is csak azok élték túl a nehéz időket, akik jelentős leépítésekkel és átszervezésekkel próbáltak megmaradni a piacon.

Napjainkra megint nehéz helyzetbe kerültek ezek a kisebb cégek, mivel fogyasztói oldalon igencsak megcsappant a fizetőképes kereslet. Sok esetben a régi vásárlók csődbe mentek, vagy legalábbis visszafogták a költéseiket. 2021-ban a cégek túlélése azon múlhat, hogy sikerül-e csökkenteniük a működési költségeiket, illetve javítaniuk a működésük hatékonyságán.

A járvány persze új lehetőségeket is teremthet. Megnőtt a távmunkát kiszolgáló megoldások iránti igény. A számítógépeket, laptopokat és a hálózati infrastruktúrához szükséges egyéb eszközöket sokan vásárolják, és a biztonsági szolgáltatások is keresettekké váltak. Ezek annak ismeretében érthető történések, hogy nem csak a felnőtt munkavállalók, hanem a még tanulmányaikat folytató diákok is otthoni munkára, illetve tanulásra kényszerültek a vírushelyzet következtében. Ezeket a változásokat fontos időben észrevenni, hiszen a fogyasztói igények és a környezeti feltételek változása rugalmas alkalmazkodást kíván.

 

 

A feltörekvő technológiák keresik a helyüket

A nagyvállalati IT változóban van. Egyrészt a folyamatosan fejlődő technológia ma már nem pusztán támogatja az üzleti célok megvalósítását, hanem valódi hajtóereje azoknak. Másrészt pedig a felhő alapú és a mobiltelefonokon futó megoldások megjelenésével stabilizálódtak a technológiai tevékenységek, mivel az eszközeink segítségével a szükséges fájlok vagy programok bárhonnan, bármikor elérhetőek, használatba vehetőek.

Ennek köszönhetően a dolgok internete (IoT) vagy a mesterséges intelligencia (AI) már nem zárvány szerűen van jelen a kínálatban, hanem egy nagyobb, átfogó megoldás fontos, szerves részeivé lettek, amelyek bővítik a megoldási lehetőségeket és növelik az előállított értéket.

 

A növekvő bizalmatlanság átformálja a kiberbiztonságot

A folyamatosan fejlődő információtechnológiai megoldások fantasztikus új lehetőségeket teremtenek meg, miközben azonban súlyos problémákat generálhatnak a kiberbiztonság területén. Napjainkban, amikor a céges infrastruktúra nagy része felhőbe került át, és a távolról történő hozzáférés a leggyakrabban alkalmazott felhasználási mód, akkor a korábban teljesen jó megoldásnak számító tűzfalalapú megközelítés már nem nyújt megbízható védelmet.

A járványhelyzet még inkább aktivizálta a kiberbűnözőket, a fenyegetések száma mérhetően megnőtt, a támadási módszerek újabb eszközökkel gyarapodtak, és ezek így együtt már radikális választ kívántak a szervezetektől is. Az új hozzáállás szerint a megoldás a zéró bizalom. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ahelyett, hogy megbíznánk minden olyan hálózati tevékenységben vagy felhasználóban, amelynek helyét korábban már biztonságosnak minősítettük, inkább folyamatosan ellenőrzünk mindent, monitorozzuk a teljes működést, és adatelemzési technikákkal, gépi tanulási algoritmusokkal folyamatosan figyeljük a gyanús jeleket. Mindez határozott szakítást jelent a korábbi paradigmával, amelyik azon a (tév)hiten alapult, hogy egy erős védőfallal távol tarthatjuk a támadókat és teljesen megúszhatjuk a támadásokat.

 

Változhat a jogi környezet

Az informatikai szegmens óriás cégeinek megregulázása, és általában a technológia újraszabályozása olyan kérdések, amelyek folyamatosan napirenden vannak az egész világon, illetve egyszerre több országban is. Az aktuális piaci pozíciótól függ, hogy ki az, aki örül ennek, és ki az, aki tart tőle. Ami biztosnak látszik: a változások hatását nem csak a Google, a Facebook, az Amazon és a hozzájuk hasonló méretű óriások fogják megérezni, hanem a partneri kapcsolatokon keresztül előbb-utóbb a kisebb cégek is.

Mit jelent mindez a technológiai szektorban működő vállalkozások számára? Elsősorban azt, hogy nagyon jól informáltnak és képzettnek kell lenniük. Régóta tudjuk, hogy a tudás hatalom, de ebben az esetben ez csak akkor lehet igaz, ha rendelkezünk hozzá olyan szakemberekkel, akik a felhalmozott tudást tudják használni is. Ehhez pedig folyamatos képzésre van szükség, mert csak így biztosítható, hogy ügyesen manőverezzünk a változó jogi környezetben.

 

Változnak a szükséges képességek is

Ma már sok esetben nem elegendő a szaktudás, a technológiai szektorban is növekszik az úgynevezett “soft” vagy “professzionális” faktorok jelentősége. Olyan készségek tartoznak ide, mint a kommunikatív attitűd, az írás- és szervezőkészség, illetve a vezetői képességek. Azoknál a munkavállalóknál, akik informatikai munkakörökre pályáznak, nem feltétlenül ezek a faktorok számítanak leginkább, de egyre több állásinterjúban ezeket is megnézik, mert – erre a Covid-járvány is sok példát hozott – a sikeres (együtt)működéshez elengedhetetlen az IT-csapat és a cég többi része közötti egyértelmű és hatékony kommunikáció.

 

Nyilvánosságot minden vállalásnak

Évek óta téma, hogy növelni kell a high-tech munkakörökben foglalkoztatott nők számát, de eddig úgy tűnik, hogy komoly előrelépés nem történt az ügyben. Egyes felmérések szerint az utóbbi időben valamiért tovább csökkent a nők részaránya a korábbi adatokhoz képest. Valódi megoldást az hozhatna, ha a vállalkozások határidőkkel és pontos számadatokkal megtámogatott nyilvános vállalásokat tennének, ahhoz a transzparenciához hasonlóan, ahogy például közzétették a karbonsemlegességhez vezető terveiket és céldátumaikat. 2020 egyik legfontosabb tanulsága az volt, hogy a rugalmasság mellett a méltányosság az az erény, ami biztosíthatja a vállalkozások sikeres működését, és azok a cégek, amelyek hosszú távra terveznek és gondolkodnak, 2021-ben nyilvánossá tehető vállalásokkal bizonyíthatják ilyen irányú elkötelezettségüket.

A cikk folytatása következik. Tartson velünk és olvasson minket továbbra is!

Ha tetszett a cikk, oszd meg másokkal is!

IWS
KKV IT SPECIALISTA.

AJÁNLATOT KÉREK!