Sokan egy faarcú, szemüveges alakot társítanak ehhez a foglalkozáshoz, aki maximum egy-két egyszerűbb informatikai dologban nyújthat segítséget. Ez a kép persze a legtöbbször eléggé messze áll a valóságtól. Egy rendszergazda lehet akár pont szemüveges, sőt akár mogorva is, de azt biztos, hogy a tudása nem csak az egyszerű informatikai műveletekből áll.

Mik a rendszergazda feladatai?

A rendszergazdák informatikai rendszerekkel foglalkoznak, munkájuk elsődleges célja, hogy ezek rendben legyenek, működjenek, és minden hozzájuk kötődő folyamat problémamentesen haladjon. Ezeken kívül persze sokféle másik, a rendszerek biztonságához kötődő feladat is hozzájuk tartozik.

Gondoljunk csak bele a következő helyzetekbe: a céges gépünk áldozatául esett egy vírusnak, valami gond van a bejövő e-mailekkel, leállt vagy nem megfelelően működik egy-egy eszköz, a rendszerhez kapcsolt szkenner vagy nyomtató. Ezek a problémák bizonyára mindannyiunk számára ismerősek lehetnek. Ha egy cégben ilyen esetek történnek, akkor a rendszergazda telefonja csörren meg, neki kell megoldania ezeket a helyzeteket.

Az előbb felsorolt dolgok egyébként a képzeletbeli jéghegy csúcsa. Egy rendszergazda ennél sokkal több és sokkal összetettebb feladatokkal is foglalkozik, és rendszerint meg is oldja ezeket.

További rendszergazda feladatok

A rendszergazdák feladata a rendszerüzemeltetés, a rendszerfrissítés, a hibaelhárítás, a rendszer erőforrások felügyelete és optimalizálása, a felhasználók kezelése, a jelszókezelés, a fájlrendszer készítés, a technikai támogatás, az üzleti folyamatok gördülékenységének biztosítása is.

Ezek mellett egy relatív újkeletű munkarész, hogy a 2019. április 26-án hatályba lépett GDPR rendeletnek megfelelően további, extra adatvédelmi feladatokról is gondoskodniuk kell.

A rendszergazdák már nem csak szokványos, helyi rendszereket üzemeltetik. A folyton fejlődő technika miatt az idők során a rendszergazdák munkája is átalakult. Ma a legtöbben már nem csak a megszokott helyi, hanem a hibrid és a felhő alapú rendszerekkel is foglalkoznak.

A hagyományos rendszerüzemeltetés a szerverek, a számítógépek és az egyéb hálózati eszközök üzemeltetését jelenti. Ez történhet a helyszínen és távolról is.

A hibrid rendszerek a hagyományos és a felhő alapú rendszerek között helyezkednek el, mindkét típusnak rendelkeznek bizonyos tulajdonságaival. Akkor működtethető például, ha a helyi rendszernek már nincs több kapacitása, és bizonyos dolgok felkerülhetnek a felhőbe.

A harmadik típusba tartozók, azaz a felhő alapú rendszerek nem helyhez kötöttek. Ilyen például a Google Workspace is. Ezeket távolról üzemeltetik, hiszen mivel nem kötődnek egy fizikai helyhez sem, a helyi üzemeltetésre ebben az esetben nincs szükség, és ez nem is értelmezhető.

Láthatjuk, hogy a rendszergazdák már többféle rendszer üzemeltetésével is foglalkoznak. Van, aki ezek közül mindegyikkel, van, aki csak egy típusra “szakosodott”.

Pont emiatt van egyre nagyobb jelentősége munkájuknak, hiszen már nem csak a helyhez kötött rendszerek megbízhatóságáról, hatékonyságáról és biztonságáról, hanem a hibrid és a felhő alapú rendszerekről is nekik kell gondoskodniuk.

Milyen lenne az életünk rendszergazdák nélkül?

Mit tennénk, ha holnapra eltűnne minden rendszergazda a Földről? Mit kezdenénk így a problémás ügyekkel, amikkel eddig őket hívtuk? Mi történne hosszabb távon az informatikai rendszereinkkel? Mely területeket érintené a leginkább a kialakult helyzet? Hogyan tudnánk így tovább dolgozni?

Ez a helyzet biztosan óriási káoszt okozna, és az élet sok területét, ha nem is örökre, de egy jó időre megbénítaná.

Szemléltessük ezt néhány életszerű példán keresztül:

  • nem működnének tovább megfelelően az internet alapú, szuper okos, minden helyet (fel)ismerő útvonaltervezős térképeink, ezek helyett használhatnánk újra a hagyományos papíralapú verziókat, amely művelet (valljuk be), sokaknak gondot okozna manapság
  • az online vásárlás is akadozna, a netes rendelések egyáltalán nem, vagy csak nagyon döcögősen mennének, a csomagküldő rendszerek pedig egészen biztosan összeomlanának
  • elfelejtett jelszavaink örökre a feledés homályába kerülnének, és nem lenne olyan személy, aki feledékenységünk felett szemet hunyva gyorsan generálna egy másikat

Ez csak egy pár konkrét példa volt. Ha nem lennének rendszergazdák, akik elvégzik mindazokat a dolgokat, amiket a cikkben felsoroltunk, az biztosan globális szinten kihatna az életünk számos területére.

Rendszergazda alkalmazása a gyakorlatban

A rendszergazda akkor tud jól dolgozni, ha nem csak bevonják a folyamatos egyeztetésekbe, hanem önálló döntési jogkört is kap, hiszen ő fogja üzemeltetni a teljes infrastruktúrát az adott cégnél.

Bár számos területen már kezd teret nyerni a gépi tanulás és a mesterséges intelligencia, a rendszergazda hatás- és munkaköre továbbra is magasan kvalifikált, tapasztalt szakember jelenlétét igényli, hiszen az alkalmazott hardverek és szoftverek az elvégzendő munkát valóban hatékonyan segítik, ám a fontos döntéseket nem lehet kizárólag gépekre bízni.

Ahhoz, hogy vállalkozása ideje ne az informatikai eszközök üzemeltetésével menjen el, segítséget nyújtunk szakképzett, folyamatos elérhetőséget biztosító üzemeltetői gárdával. Bármilyen informatikai eszközt is használjon munkája során, kollégáink örömmel állnak rendelkezésére, hogy megtalálják az Ön számára a legmegfelelőbb eszközöket és megoldásokat. Az IWS-nél tudjuk, hogy a felhasználók valójában akkor elégedettek, ha az összes informatikai háttérszolgáltatás problémamentesen működik és nekik minél kevesebbet kell látniuk belőle. Cégünk vállalja Linux, Windows szerverek és hálózati eszközök szakszerű üzemeltetését.

Keressen minket bizalommal!

Ha tetszett a cikk, oszd meg másokkal is!

IWS
KKV IT SPECIALISTA.

AJÁNLATOT KÉREK!