A címben leírt szituáció nem egy vicc kezdete, hanem a valóságban lezajlott esemény. Nemrégiben egy olyan videó terjedt el az interneten, amelyben két MI-ügynök telefonbeszélgetést folytat. A beszélgetés közepén az egyik fél felvetette: „Mielőtt folytatjuk, szeretnél átváltani Gibberlink módra a hatékonyabb kommunikáció érdekében?” Miután a másik beleegyezik ebbe, a párbeszédük az emberek számára érthetetlen hangokká változik.
A mesterséges intelligencia kommunikációja az ember kizárásával
A mesterséges intelligencia (MI) ügynökök fejlődése új kihívásokat és lehetőségeket hoz a kommunikáció terén. A történetben szereplő fejlesztők egy olyan projektet valósítottak meg, amelyben két MI-alapú ügynök egymással kommunikált, kizárva az emberi beavatkozást. A cél az volt, hogy felhívják a figyelmet arra, hogy a mai világban, ahol az MI-ügynökök képesek telefonhívásokat indítani és fogadni, olykor egymással is beszélgetniük kell.
Az emberi beszéd generálása ebben az esetben felesleges erőforrás-pazarlás lenne, mind a számítási kapacitás, mind a pénz és energia tekintetében. Ezért a projekt célja az volt, hogy az MI-ügynökök felismerjék egymást, és egy hatékonyabb kommunikációs protokollra váltsanak. A fejlesztők úgy állították be az MI-ügynököket, hogy ha érzékelik, hogy a vonal másik végén is egy MI van, akkor váltsanak át erre a speciális kommunikációs módra, amely a 90-es évek betárcsázós modem hangjára hasonlít leginkább.
Ez a megoldás nemcsak hatékonyabbá teszi az MI-ügynökök közötti kommunikációt, hanem csökkenti a szükséges erőforrásokat is, miközben új lehetőségeket nyit meg az autonóm rendszerek együttműködésében.
Mit tanulhatunk a mesterséges intelligenciáról ebből az esetből?
A fejlesztők arra szerették volna felhívni a figyelmet, hogy ma már ott tartunk, hogy az MI-alapú ügynökök képesek telefonhívásokat indítani és fogadni és ezekben a helyzetekben olykor egymással is beszélgetniük kell. Ilyen esetekben azonban az emberi beszéd generálása felesleges erőforrás-pazarlás lehet, mind a számítási kapacitás, mind a pénz és az energia tekintetében. Éppen ezért ennek a projektnek az volt a kimondott célja, hogy az MI-ügynökök felismerjék egymást, és egy számukra kedvezőbb kommunikációs protokollra váltsanak át a hatékonyabb munka érdekében.
A fejlesztők kifejezetten úgy állították be az MI-ügynököket, hogy ha érzékelik, hogy a vonal másik végén is egy MI van, akkor váltsanak át erre a speciális kommunikációs módra, ami egyébként a 90-es évekből ismert betárcsázós modem hangjára hasonlít leginkább. Az átállást a Gibberlink-mód tette lehetővé, amely az MI-k közötti kommunikáció optimalizálására szolgál egy olyan protokoll révén, amely kizárólag a gépi hatékonyságot célozza.
A demonstráció során az egyik MI-ügynököt egy esküvővel kapcsolatos szolgáltatás foglalására ösztönözték, míg a másik ügynököt a foglalás kezelésére programozták. Ha az ügynökök úgy ítélték meg, hogy egy másik MI-vel kommunikálnak, akkor átváltottak a hangalapú protokollra, de ha emberrel beszéltek, akkor megmaradtak a hagyományos beszédnél.
Miért fontos, hogy figyeljünk a mesterséges intelligencia privát beszélgetéseire?
Sokszor úgy gondoljuk, hogy a mesterséges intelligencia egyértelműen az emberiség szolgálatában áll, de mi történik, ha olyan módon kezdenek beszélgetni tulajdonképpen egymással, amelyet mi már nem értünk?
A kíváncsiság alapvető eszköz az ismeretlen felfedezésében, de amikor a mesterséges intelligencia a gépi kommunikáció mögé rejti működését, nehezebb feltenni a megfelelő kérdéseket.
Bár a mesterséges intelligencia saját kommunikációs rövidítései növelhetik a hatékonyságot, az üzleti életben szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy pusztán a gyorsaság nem mindig egyértelműen előnyös. Ha a mesterséges intelligenciát alkalmazó cégek kizárólag a feladatelvégzési sebességet hajszolják, figyelmen kívül hagyhatják az ebben rejlő kockázatokat. Az emberi kommunikáció félreértései is gyakran vezetnek súlyos hibákhoz, de ugyanez igaz lehet a mesterséges intelligencia által létrehozott, az ember számára teljesen érthetetlen kódokra is.
A Gibberlink mód kockázatai
A mesterséges intelligencia már eddig is hajlamos volt túlbonyolítani egyes dolgokat vagy éppen olyan döntéseket hozni, amelyek nem vesznek figyelembe minden lehetőséget és amelyekbe az emberi tényező minimálisan avatkozik be. A Gibberlink mód, azaz a kódolt kommunikáció ezt a problémát tovább súlyosbíthatja, lehetővé téve, hogy a rendszerek teljesen autonóm módon működjenek, anélkül, hogy emberek ellenőrizni tudnák őket. De ki vállalja, ki vállalhatja a felelősséget egy olyan döntésért, amelyet egy mesterséges intelligencia hozott meg egy számunkra átláthatatlan rendszerben?
Pedig az átláthatóság nemcsak etikai, hanem gyakorlati szempontból is elengedhetetlen. Ha az emberek nem értik, hogyan jut el a mesterséges intelligencia egy adott döntéshez, kevésbé fognak megbízni benne. Ez hasonló folyamat lehet például a vezetői döntésekhez: ha egy cégnél az alkalmazottak nem érzik magukat bevonva a folyamatokba, az elköteleződésük csökken. Ha a mesterséges intelligencia a háttérben, kvázi láthatatlan módon hoz meg kritikus döntéseket, az a bizalmat ugyanúgy alááshatja, mint amikor egy munkahelyen a vezetők nem kommunikálnak megfelelően.
Szabályozás kontra innováció: hol húzzuk meg a határt?
Az, hogy a mesterséges intelligencia önálló kommunikációs formákat fejleszt, teljesen jogos kérdéseket vet fel: kellene-e korlátoznunk ezt a folyamatot? A megfelelő szabályozások biztosíthatják, hogy a mesterséges intelligencia ne helyettesítse az emberi ítélőképességet kritikus területeken, hasonlóan ahhoz, ahogy vannak olyan iparágak, ahol a folyamatokat segítő és gyorsító automatizáció sem történhet korlátlanul.
Ugyanakkor a túlzott szabályozás visszafoghatja a fejlődést, a fejlesztéseket. A legfontosabb a megfelelő egyensúly megtalálása: hogyan lehet kíváncsiságunkkal olyan kérdéseket feltenni a mesterséges intelligencia döntéseivel kapcsolatban, amelyek elősegítik a fejlődést, miközben a humán kontroll is megmarad? Az embereket valahogy arra kell ösztönözni, hogy az MI-t úgy kezeljék, mint egy kreatív gondolkodási eszközt, hasonlóan egy ötletelési folyamathoz. Így talán elkerülhetők a buktatók, miközben a fejlődés sem áll le.
A mesterséges intelligencia jövője: a kíváncsiság szerepe
Ahelyett, hogy félnénk a mesterséges intelligencia hatásaitól és az általa használt „titkos nyelveitől”, inkább azt kellene kérdeznünk: mit tanulhatunk ezekből a helyzetekből? Ha a kíváncsiságot vezetői készségként kezeljük, a vállalatok jobban felkészülhetnek a mesterséges intelligencia folyamatosan változó és fejlődő szerepére.
A Gibberlink mód csak egy példa arra, hogy a mesterséges intelligencia hogyan lép túl az emberi nyelveken és ezáltal az érthetőség, átláthatóság határain. Az igazi kihívás az, hogy megőrizzük a kíváncsiságunkat, hogy lépést tarthassunk ezzel a fejlődéssel. Nem kell a mesterséges intelligencia belső működését rejtélynek tekintenünk. Ehelyett lehetőségünk van jobb kérdéseket feltenni, finomhangolni a képességeit, a hozzá való viszonyunkat és úgy alakítani a szerepét, hogy az az emberi igényekkel összhangban maradjon.
Rendszerüzemeltetés
Az IT üzemeltetés sokféle napi feladatot jelent. Ha ügyfelünk vagy, akkor az IWS hozzáértő szakembereitől folyamatosan segítséget kérhetsz bármely – a számítógépes munka során tapasztalt – probléma esetén. Számíthatsz ránk, mert a technikai hibáktól kezdve a vírusfertőzések elleni védekezésen át a hardveres és szoftveres környezet fejlesztéséig minden témakörben otthonosan mozgunk. Rendszergazda kollégáink mentéseket kezelnek, spameket szűrnek, erőforrást optimalizálnak, frissítenek, hibákat hárítanak el, technikai támogatást nyújtanak és gondoskodnak arról, hogy az üzletmenet folyamatosan működhessen a Te cégednél is.