A mesterséges intelligencia (AI) fejlődése – rövid történeti áttekintés
A mesterséges intelligencia (MI) gondolata nem új keletű. Már az 1950-es években megfogalmazódott az elképzelés, hogy a gépek képesek lehetnek az emberi gondolkodás bizonyos folyamatait utánozni. Az első kísérletek logikai szabályokra épültek, majd a 80-as, 90-es években megjelentek az első neurális hálók, amelyek a biológiai idegrendszert próbálták modellezni. Az igazi áttörést azonban a 2010-es évek hozták el, amikor a számítási kapacitás növekedése, az interneten elérhető óriási adatmennyiség és a fejlettebb algoritmusok találkoztak.
A mesterséges intelligencia ma már szinte minden iparágban jelen van: a logisztikától a pénzügyön át az orvosi diagnosztikáig. Az elmúlt években a generatív MI-modellek – amelyek képeket, szöveget, zenét vagy akár videót képesek alkotni – különösen felgyorsították az érdeklődést és a befektetéseket. Egyre több szervezet épít MI-alapú megoldásokat a napi működésébe, abban bízva, hogy ezzel hatékonyabb, gyorsabb és innovatívabb lesz.
Ám miközben az MI-alkalmazások rohamos ütemben terjednek, egyre világosabbá válik, hogy az adat önmagában nem elég. A technológia sikeres működéséhez kellő kapacitású, jól skálázható és biztonságos infrastruktúrára is szükség van.
Az adat már nem minden – új fókuszban az MI-infrastruktúra
A közelmúltban több nemzetközi és hazai kutatás is vizsgálta, mennyire felkészült technológiai szempontból a vállalati szféra az MI bevezetésére. Az eredmények meglepőek: bár a cégek több mint háromnegyede már használ vagy kísérletezik valamilyen mesterséges intelligencia-megoldással, az infrastruktúra oldali felkészültség jelentősen elmarad.
A válaszadók nagy része ugyan felismeri a mesterséges intelligenciában rejlő versenyelőnyt, mégis mindössze egy kisebb hányaduk tudja pontosan, mit is jelent az „AI-ready” infrastruktúra fogalma – vagyis milyen technikai, energetikai és adatkezelési feltételek kellenek ahhoz, hogy a mesterséges intelligencia zökkenőmentesen működjön nagyvállalati környezetben.
Egy másik fontos eredmény, hogy a vállalatok mindössze kb. 20%-a tervez a következő három évben olyan fejlesztéseket, amelyek kifejezetten MI-igényekre szabott adatközpontokat vagy szerver kapacitásokat hoznának létre. Pedig sok esetben a meglévő infrastruktúra elavult, több mint tíz éves technológiákra épül, amelyek nem feltétlenül képesek kiszolgálni a mai nagy teljesítményű modellek energia- és hűtésigényét.
Az igény nő – a háttér lemarad
A mesterséges intelligencia-alkalmazások iránti igény különösen három területen nő gyorsan:
- Adatfeldolgozás és elemzés: a vállalatok mintegy kétharmada a hatalmas adatmennyiség gyors feldolgozását és értelmezését várja az MI-től.
- Generatív MI: több mint a szervezetek fele már most kísérletezik kreatív tartalmak előállításával, szöveg- és képalkotó modellekkel.
- Mélytanulás: a gépi tanulási algoritmusokat alkalmazó projektek aránya is folyamatosan nő, különösen a prediktív karbantartás, a kockázatelemzés és az automatizált döntéshozatal terén.
Ezzel szemben a kutatások szerint a szervertermi kapacitásoknak csak alig 40 %-a skálázható és kevesebb mint felük képes nagy teljesítményű MI-szervereket fogadni. Ez a korlát nemcsak a technológiai fejlődést lassítja, hanem hosszú távon a versenyképességet is veszélyezteti.
Az MI új alapja: az infrastruktúra
A szakértők egyetértenek abban, hogy az MI-érettség nem csupán szoftveres kérdés. A mesterséges intelligencia „üzemanyaga” valóban az adat, de „motorja” az infrastruktúra. A modern adatközpontok, energiatakarékos és hővisszanyerő rendszerek, korszerű hűtéstechnológiák, valamint a megbízható hálózati összeköttetések mind nélkülözhetetlenek.
A jövő egyik kulcsa a hibrid modell lehet, amely ötvözi a felhőalapú szolgáltatásokat a saját, helyi infrastruktúrával. Ez a megoldás lehetővé teszi, hogy a szervezetek rugalmasan bővítsék kapacitásaikat, miközben az érzékeny adatokat továbbra is házon belül kezelhetik. Emellett a hibrid modell segíthet abban is, hogy az energiafelhasználás és az üzemeltetési költségek optimalizálhatók legyenek.
A digitális szuverenitás és a gazdasági verseny új dimenziója
Az MI-hez kapcsolódó infrastruktúrafejlesztés nemcsak vállalati, hanem nemzetgazdasági szinten is kulcsfontosságú. Az országok és régiók közötti verseny egyre inkább arról szól, ki tudja megteremteni a modern adatfeldolgozási és tárolási környezetet, amelyben a mesterséges intelligencia-alkalmazások biztonságosan és fenntarthatóan működhetnek.
A digitális szuverenitás kérdése (vagyis az, hogy hol, milyen környezetben tárolják és dolgozzák fel az adatokat) stratégiai tényezővé vált. A jövő gazdasági sikerének egyik alapfeltétele lesz, hogy a mesterséges intelleigenciához szükséges infrastruktúra ne csupán „valahol a felhőben” létezzen, hanem valós, fizikai és gazdasági kontroll is társuljon hozzá.
A mesterséges intelligencia fejlődésének kihívásai
A mesterséges intelligencia az emberiség egyik legnagyobb technológiai ugrása, de a sikeres alkalmazásához nem elég a jó algoritmus és a rengeteg adat. Az MI-korszak igazi kihívása az infrastruktúra megteremtése: a skálázható adatközpontok, a nagy teljesítményű szerverek, az energiahatékony rendszerek és a biztonságos adatkezelés.
Ahogy a 20. század ipari forradalma az elektromos hálózatok kiépítésével vált igazán működőképessé, úgy a 21. század mesterséges intelligencia-forradalma is csak akkor válhat fenntarthatóvá, ha mögötte erős, tudatosan fejlesztett infrastruktúra áll. Az adat az új olaj — de ne feledjük: az olaj semmit sem ér csővezeték és finomító nélkül, mert nem tud célt érni.
A rendszeres szerver karbantartással hozzájárulunk a következőkhöz:
- A teljesítmény optimalizálása: A szerverek idővel teljesítményvesztést szenvedhetnek. A rendszeres karbantartás segíti, hogy mindig a lehető maximális erőforrással tudja kiszolgálni az ügyintézőket, felhasználókat.
- A megbízhatóság növelése: Egy komolyabb szerverhiba vagy egy esetlegesen bekövetkező összeomlás súlyos hatással lehet az üzleti tevékenységekre. A karbantartás csökkenti a hibákat és meghibásodások esélyét, növelve ezzel a rendelkezésre állás idejét és minőségét.
- A biztonság megőrzése: A szerverek védelme a napjainkra igencsak elszaporodott kibertámadások ellen kiemelten fontos. A frissítések telepítésével, a biztonsági rések bezárásával és a rendszeres ellenőrzésekkel a szerverek kevésbé lesznek sebezhetők a fenyegetésekkel szemben.